2015. július 30., csütörtök

Rongyszőnyeg készítése pólókból


Régóta foglalkoztatott már a szövés gondolata, miután rájöttem, hogy a kézműves technikák közül azok a kedvenceim, amik a textilekkel kapcsolatosak (varrás, szövés).
Először egy kézművesboltokban is kapható kis keretem lett, ezen készítettem díszpárnahuzatokat, pamutfonalakból. Aztán mikor egy rendrakás alkalmával rájöttem, hogy ipari mennyiségű lyukas, kinyúlt, kifakult pamutpólónk van itthon, kitaláltam, hogy mi lenne, ha rongyszőnyeget készítenék belőlük…?

Előre bocsátom: senki ne gondolja azt, hogy “ez talán megy a gyakorlott kézművesnek, de nekem biztos nem sikerülne…” Higgye el minden kétkedő, hogy a szövésnek ehhez a fajtájához nem kell különösebb tehetség, egyszerű, ősi technika ez;  egyáltalán nem bonyolult. Talán egy kis gyakorlás, amire szükség van – és rengeteg kinyúlt pólóra. (És az én munkám se mindig tökéletes…)
A szövés textilanyag készítése úgy, hogy a függőlegesen kifeszített szálak (a láncfonalak) között  vízszintesen vezetjük a keresztfonalat (ez a vetülék), mégpedig úgy, hogy a vetülék az egyes láncfonalakhoz képest hol alul, hol felül van. Minden egyes sor után váltani kell a váltóval, így az addig alul lévő láncfonalak felülre kerülnek, a felsők pedig alulra. A kézi szövés kellékei: szövőkeret (ráma), alapanyag (fonal), keresztfonalat továbbító szerszám (vetélő vagy csónak). (Az első szövésemet akkor készítettem, mikor az első gyermekemet vártam, és még kimondani sem szerettem a “vetélő “szót, ezért csak azt mondtam: a továbbító.)

Akár kereten, akár állványon szövünk, munka előtt fel kell vetni azt. Ez azt jelenti, hogy a felvetőfonalat ki kell feszíteni, tehát fel kell tenni a szálakat az eszközre. Eleinte tartottam a felvetéstől, de aztán belejöttem, és a férjem is sokat segít (az állványt, ami elég nagy, 1 óra alatt vetjük fel ketten). Egy oktatóvideót is készítettem itt van:
https://almameter.wordpress.com/2013/07/15/2013-07-15-szovokeret-felvetese/
A következő lépés a fonal előállítása. Mint említettem, jöhet minden, ami kinyúlt, divatjamúlt, lyukas (a mai pólók valahogy hamarabb kilyukadnak), kifakult, vagy kinőtték a gyerekek és már nem lehet odaadni senkinek. Én újabban már nemcsak pólót használok, hanem pizsamát, cicanadrágot, pamutharisnyát, lepedőt, ágyneműt is.

Alkotó munkámmal egyben a környezet is védem, hiszen ez nem más, mint újrahasznosítás: kidobásra ítélt haszontalan holmiknak adok új életet, és készítek belőlük valami hasznosat!
A felhasogatni kívánt darabról levágom a varrásszéleket, aztán kb. 1 centi szélességben elkezdem a szélén csíkra vágni, csigavonalban haladok, míg el nem fogy az anyag.

A szövés falja az anyagot, egy kisebb szőnyegben biztos benne van 10 (de inkább még több) felnőtt póló! Nemcsak a saját háztartásunk megunt darabjait használom folyamatosan, hanem barátoktól is rendszeresen kapok rongyokat (valaha nem gondoltam volna, hogy így fogok örülni egy-egy zsák kinőtt pólónak).
A szövőállványhoz nagyon jutányos áron jutottam hozzá (5000 forint volt). Technikailag semmi új ismeretet nem kívánt a régi, kicsi kerethez képest, és a rajta készült szőnyegek már tényleg úgy néztek ki, mint az igazi rongyszőnyegek (a kereten keskeny, hosszú darabok készültek).

A kész darabokat főként elajándékozom (mivel rengeteg munkaórám van benne, annyi pénzt kéne érte kérnem, amit kevesen fizetnének meg). Több szőnyeget megtartunk magunknak; a fiam például az egyiket elvitte a táborba matrac gyanánt, és büszkélkedett vele, hogy az édesanyja szőtte. A kész darab valóban nagyon vastag, és tömör (nehéz is), nem lehet megfázni rajta, és mivel rendkívül sűrű a szövése, szinte az esőt is lepergeti (de azért tocsogó vízbe nem tanácsos beletenni).

Talán sokan unalmasnak és egyhangúnak találják a szövést; én nem. Engem nagyon meg tud nyugtatni ez a fajta munka, és tevékenység közben remekül tudok filmet nézni, beszélgetni, leckét kikérdezni… Örömmel szemlélem, ahogy ujjaim alatt növekszenek a szálak közötti sorok. A szövés tehát nálam terápiás jellegű alkotó munka. Jobban belegondolva… melyik alkotó munka nem terápiás is egyben …?
Alma
(fotók: Alma)

4 megjegyzés:

  1. Alma, ez nekem nagyon tetszik és örülök, hogy ráakadtam erre a cikkre. Most, hogy jön a karácsony, ki is próbálom.

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy tetszik, sok sikert kívánok a munkához!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Alma !
    Nem tudom lehetne -e egy olyan kèrèsem , miszerint egy email cimet kèrnèk ahol lehet tovàbb e tèmàban levelezni? Engem is règòta foglalkoztat a szövès , gyerek koromba csak szövökereten szöttem gyapju fonalbol , es nem mindenre emlèkszem. Örülök ràd akattam a neten , ahogy làtom te jartasabb vagy nàlam ès hálàs lennèk egy kis ùtmutatàsèrt. Nekem is van egy pàr gyerköcöm ès nem igen tudok elmenni senkihez aki megtudna ezt mutatni. Elöre is köszönöm a vàlaszod. Zsuzsanna

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsanna!
      Ímél címem: almameter@yahoo.com
      Szívesen segítek bármiben.

      Törlés