Természetes házak

Emlékszik ugye mindenki a három kismalac történetére? A farkas elfújja a szalmaházat, lerombolja a faházat, csak a téglaházban lehetnek biztonságban a malackák.

Nos, ebben a rovatban pont arra fogunk bíztatni, felejtsd el a berögzült mintáidat, és térj vissza az időben abba a korba, amikor még nem acélból, vasból, betonból, s még csak nem is téglából épültek a házak. Hanem csupa-csupa természetes anyagból.

Meglepő módon, a sok mediterrán villa és sátortetős borzadály mellett egyre gyakoribbak ma hazánkban is már a természetes anyagból készült otthonok. És még többen vágynak ám arra, hogy vályogból vagy fából építkezzenek, de talán a fentiek miatti félelem, de még inkább az információk hiánya megakadályozza őket ebben. Egyrészt félelem, mert a fejünkben az él, hogy a szalma puha, könnyű, a fa gyúlékony, a vályog pedig bedohosodik és tele lesz egészlyukkal. 

Kevés a régi fennmaradt ház, szinte csak mutatóban akad belőlük, az is főképp a skanzenben. Az a képzeltünk van, hogy ezek a házak nem tartósak, hamar tönkremennek, elpusztulnak. Ebben van is valami – ha elhanyagoljuk őket. Egy természetes anyagból készült ház bizony folyamatos karbantartást igényel. A repedéseket be kell tapasztani, a falakat le kell újra és újra meszelni, a leesett zsindelyeket visszarakni. De a látszólagos hátránya, azaz hogy időt kell rá szánni, egyben az előnye is. Hisz csak így alakulhat ki szerves kapcsolatunk az otthonunkkal.

De igaz, ami igaz, hiányosak az információk, és kevés a követendő minta. Ezért is találtuk ki ezt a rovatot, hogy minél több élő magyar példával bemutassuk: megy ez! Csak bele kell válgni!

A „Hajlék” rovatban be fogunk mutatni faházakat, például egy erdélyi rönkház-készítőt, és megvizsgáljuk, hogyan lehet boronaházat építeni, olcsón. 

Mindenki belekóstolhat a vályogkészítés rejtelmeibe, még olyanba is, amelyik szuper! Arra is választ keresünk majd, hogyan lehet a múlt értékeit megőrizve, de a jelen vívmányait is felhasználva élhető parasztházat építeni. 

Magyar otthonteremtők bebizonyítják, hogy a mesebeli farkas ugyan az ő szalmabála-házukat biztosan nem tudná elfújni.

A „Gyűrűk ura” óta mindenki a szívébe zárta a hobbit-lakokat. De milyen is az élet egy földből készült dombházban? Mivel saját tapasztalatom bőven van róla, természetesen a jurtás életmódról is beszámolunk. 

És ha már nomád életmód, ahol az ember nyugodtan szedheti a sátorfáját, és odébbállhat: a guruló otthonokkal még mobilabb lehet az ember. 

Az pedig jó volna, ha senki nem lepődne meg azon, ha egy háztetőn nem cserepet lát, hanem fűborítást.

Amúgy pedig ezen a rovaton belül szólunk majd az alternatív energiákról a búbos-kemencétől elkezdve a passzív házakon át a szélkereket is beleértve a napelemig. 

És térrendező női íróink megmutatják, hogyan lehet a lakberendezés egyszerre magyar és egyetemes. Hogy a Szeretet teréhez nem feltétlenül kell Feng Shui, sokkal inkább természetszeretet, ösztönös érzék, hagyománytisztelet és alkotókészség.

Réka