Egy ízletes étel vagy ital!! Mily örömet is tud okozni az elfogyasztása.
Persze csak akkor, ha az étkezésnek megadjuk a módját.
Szánunk rá elegendő időt, és oda is figyelünk az ízekre, zamatokra.
Lehet úgy is étkezni, hogy egy óra múlva már nem tudjuk megmondani mit is ettünk valójában.
Régen a magyar ember legalább naponta egyszer szánt arra időt, hogy közösen a családdal asztalhoz ült.
Az asztalon terítő, népi motívumokkal, szimbólumokkal.
A kenyér szakrális, szent dolognak számított, illendő volt mindig letakarni.
A családi étkezésről nem terelte el a figyelmet a tv és más efféle eszközök.
Nagyapáink idejében újságot, magazint különösen illetlenség volt a terített asztalra tenni.
Igen, ők már akkor ráéreztek ezek valótlan, hamis tartalmára.
A legjobb, ha étkezés alatt, csak keveset beszél a család. Ilyenkor jó a közeli és távlati célokat, terveket kijelölni, megvitatni.
Ha ezekre gondolunk az étellel együtt, " bevisszük" a célok, vágyak információját is.
Könnyebben megvalósulnak így a céljaink.
Az vagy amit megeszel! - szól az igaz mondás.
Étkezés előtt nem árt átgondolni milyen étellel is tápláljuk, netán károsítjuk gyönyörű test templomunkat. Hisz akár száz -százhúsz évig is élhetnénk, ha odafigyelnénk a táplálkozásra, és elkerülnénk az idegeskedést!
Nagyon sokféle étkezési irányzat van a köztudatban. Az én véleményem az, hogy mindenkinek saját magának kell rájönni milyen étkezéstől érzi kiegyensúlyozottnak magát.
Egyes embereknek beválik a húsmentes étrend, azonban vannak olyan temperamentumú és testalkatú egyének, akiknek fontos a húsétel.
Manapság már szinte minden ételt el lehet készíteni egészségesen, gluténmentes, finomított cukormentes, öko - bio formában. Csak engedje a pénztárcánk!
Bár itt is igaz az a mondás, hogy egyél inkább kevés minőséget, mint nagy mennyiséget.
Élő ételek, sok gyümölcs, zöldség, jó, ha ezt tartjuk szem előtt.
És mikró ne! Megöli az étket, képzeljük el, mi történne, ha betennénk magunkat egy ilyen masinába! Ne tegyünk hasonlót az ételünkkel, az ÉLETünkkel.
Ha nincs komolyabb egészségügyi gondunk, néha elcsábulhatunk, bűnözhetünk.
Egy finom süti, vagy netán selymes csoki... Néha kell egy kis bűnözés, lelkiismeret furdalás nélkül.
A legjobb ha otthon termeljük meg a növényeket.
Ha ez nem lehetséges, vásároljunk hazai zöldséget, gyümölcsöt.
Ezek tartalmazzák optimális arányban az itt élő emberek számára a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat.
Együk tele magunkat eperrel az eper szezonban, cseresznyével a cseresznye szezonban, azután felejtsük el ezeket a gyümölcsöket, míg újból eljön a szezonja. Nincs értelme az októberi epernek, a februári szőlőnek, még a banánnak se sok. Agyon vegyszerezettek, agyon tartósítottak.
Télre maradjon a magyar alma, vagy a "szeretettel" befőzött gyümölcs, lekvár.
A Szer - etet etet! Mily üzeneteket is rejt a mi csodálatos nyelvünk!
Más lesz az íze az ételnek, ha főzés, kavargatás közben szeretettel gondolunk azokra, akiknek készítjük. Ez a titka a nagymamák által készített ételek egyedi ízvilágának is.
De akár a szerelmünknek is készíthetünk efféle mágikus ételt.
Régebben előfordult velem, hogy kedvetlenül, fáradtan, kapkodva kezdtem neki az ételkészítésnek.
Ennek soha nem lett jó vége, az étel, leégett, kifutott, és még az idegeskedés információját is belevittem az ételbe. Stresszes gyerekek, dühös férj lett az esti vacsorakép.
Ma már kivárom azt a pillanatot, amikor rá tudok hangolódni a főzésre, és teljességében oda tudom adni magam!! Csak akkor kezdek neki! Addig marad a hideg étel.
A főzés - sütés igazi alkotó, teremtő, önkifejező tevékenység is lehet.
Kifejezhetjük vele az
- ötletességünket
- a szépérzékünket
- a hagyományőrző vagy az újító
énünket
- az egyediségünket.
- a szeretetet, a szerelmet.
Sőt, hallottam olyan nézőpontot is, hogy a konyhánk berendezése, rendezettsége lelki fejlettségünkről is árulkodik! Hűha.........!
A főzés női tevékenység, bár sok férfi is előszeretettel műveli. A fűszerezéshez és a szabadtéri sütögetéshez különösen értenek!
Értékeljük igyekezetüket!
Tápláló ételeket az asztalokra!
Persze csak akkor, ha az étkezésnek megadjuk a módját.
Szánunk rá elegendő időt, és oda is figyelünk az ízekre, zamatokra.
Lehet úgy is étkezni, hogy egy óra múlva már nem tudjuk megmondani mit is ettünk valójában.
Régen a magyar ember legalább naponta egyszer szánt arra időt, hogy közösen a családdal asztalhoz ült.
Az asztalon terítő, népi motívumokkal, szimbólumokkal.
A kenyér szakrális, szent dolognak számított, illendő volt mindig letakarni.
A családi étkezésről nem terelte el a figyelmet a tv és más efféle eszközök.
Nagyapáink idejében újságot, magazint különösen illetlenség volt a terített asztalra tenni.
Igen, ők már akkor ráéreztek ezek valótlan, hamis tartalmára.
A legjobb, ha étkezés alatt, csak keveset beszél a család. Ilyenkor jó a közeli és távlati célokat, terveket kijelölni, megvitatni.
Ha ezekre gondolunk az étellel együtt, " bevisszük" a célok, vágyak információját is.
Könnyebben megvalósulnak így a céljaink.
Az vagy amit megeszel! - szól az igaz mondás.
Étkezés előtt nem árt átgondolni milyen étellel is tápláljuk, netán károsítjuk gyönyörű test templomunkat. Hisz akár száz -százhúsz évig is élhetnénk, ha odafigyelnénk a táplálkozásra, és elkerülnénk az idegeskedést!
Nagyon sokféle étkezési irányzat van a köztudatban. Az én véleményem az, hogy mindenkinek saját magának kell rájönni milyen étkezéstől érzi kiegyensúlyozottnak magát.
Egyes embereknek beválik a húsmentes étrend, azonban vannak olyan temperamentumú és testalkatú egyének, akiknek fontos a húsétel.
Manapság már szinte minden ételt el lehet készíteni egészségesen, gluténmentes, finomított cukormentes, öko - bio formában. Csak engedje a pénztárcánk!
Bár itt is igaz az a mondás, hogy egyél inkább kevés minőséget, mint nagy mennyiséget.
Élő ételek, sok gyümölcs, zöldség, jó, ha ezt tartjuk szem előtt.
És mikró ne! Megöli az étket, képzeljük el, mi történne, ha betennénk magunkat egy ilyen masinába! Ne tegyünk hasonlót az ételünkkel, az ÉLETünkkel.
Ha nincs komolyabb egészségügyi gondunk, néha elcsábulhatunk, bűnözhetünk.
Egy finom süti, vagy netán selymes csoki... Néha kell egy kis bűnözés, lelkiismeret furdalás nélkül.
A legjobb ha otthon termeljük meg a növényeket.
Ha ez nem lehetséges, vásároljunk hazai zöldséget, gyümölcsöt.
Ezek tartalmazzák optimális arányban az itt élő emberek számára a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat.
Együk tele magunkat eperrel az eper szezonban, cseresznyével a cseresznye szezonban, azután felejtsük el ezeket a gyümölcsöket, míg újból eljön a szezonja. Nincs értelme az októberi epernek, a februári szőlőnek, még a banánnak se sok. Agyon vegyszerezettek, agyon tartósítottak.
Télre maradjon a magyar alma, vagy a "szeretettel" befőzött gyümölcs, lekvár.
A Szer - etet etet! Mily üzeneteket is rejt a mi csodálatos nyelvünk!
Más lesz az íze az ételnek, ha főzés, kavargatás közben szeretettel gondolunk azokra, akiknek készítjük. Ez a titka a nagymamák által készített ételek egyedi ízvilágának is.
De akár a szerelmünknek is készíthetünk efféle mágikus ételt.
Régebben előfordult velem, hogy kedvetlenül, fáradtan, kapkodva kezdtem neki az ételkészítésnek.
Ennek soha nem lett jó vége, az étel, leégett, kifutott, és még az idegeskedés információját is belevittem az ételbe. Stresszes gyerekek, dühös férj lett az esti vacsorakép.
Ma már kivárom azt a pillanatot, amikor rá tudok hangolódni a főzésre, és teljességében oda tudom adni magam!! Csak akkor kezdek neki! Addig marad a hideg étel.
A főzés - sütés igazi alkotó, teremtő, önkifejező tevékenység is lehet.
Kifejezhetjük vele az
- ötletességünket
- a szépérzékünket
- a hagyományőrző vagy az újító
énünket
- az egyediségünket.
- a szeretetet, a szerelmet.
Sőt, hallottam olyan nézőpontot is, hogy a konyhánk berendezése, rendezettsége lelki fejlettségünkről is árulkodik! Hűha.........!
A főzés női tevékenység, bár sok férfi is előszeretettel műveli. A fűszerezéshez és a szabadtéri sütögetéshez különösen értenek!
Értékeljük igyekezetüket!
Tápláló ételeket az asztalokra!
Andrea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése