Rönkházak

Réka írása:

Sok minden miatt állíthatjuk egy házról, hogy természetes, de a leginkább akkor mondhatjuk ezt el róla, hogyha természetes anyagból készült. Kérdés, ki mit nevez természetes anyagnak… Egyesek szerint a csokoládé is természetes, hisz a kakaó, amit tartalmaz, kakaóbabból készül, ami köztudomásúan egy növény. Szóval ez alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy az égetett tégla is természetes, hisz alapvetően földből van.

Azért a természetes építőanyagok közé a mi éghajlatunkon főleg a föld, a kő és a fa tartozik. A hagyomány szerint ez persze tájegységenként változott. Teljesen logikusan: a Balaton-felvidéken sok a kő, az Alföldön sok a föld, Erdélyben sok a fa. Tájidegen volna mondjuk a sík pusztaságon egy gerendaház, nem mellesleg nagyon nem lenne ökologikus a fa odaszállítása sem. A szabály egyszerű: építsünk abból, amit a közelünkben találunk. Ezért terjedt el annyira Németországban, Hollandiában és Skandináviában a faház, meg Oroszországban, Lengyelországban, nálunk pedig Székelyföldön van ennek nagy hagyománya.

Ebben az írásban kifejezetten a rönkházakról fogok írni, aztán a későbbiekben sor kerül majd a gerendaházakra, boronaházakra, talán még a könnyűszerkezetes faházakra is.

Ugye említettem már korábban a kismalacos mesét. A könnyen elfújható szalmaházból a malackák a faházba menekültek, amit a farkas ugyan elfújni nem, de összedönteni könnyű szerrel tudott. Azért megnézném én azt a farkast, aki egy rönkházat meg tudna mozdítani. Ezek a rönkök átlagosan 36 centi átmérőjűek és rettentő súlyúak! És mivel ennyire nagyok, olyan telekre építhető csak rönkház, amely kamionnal megközelíthető.

Sokan azért félnek a fától, mert az gyúlékony és a rovarok is megrágcsálhatják. Pedig ezek a mai rönkök már olyan anyaggal vannak kezelve, amelyek tökéletes védelmet biztosítanak mind a lángra lobbanás, mind a kártevők, a gombásodás, a penészedés ellen. Szóval nem fogja szétrágni a szú a házikónkat…

A kérget vízzel és kézzel hántolják le, így a fa megőrzi természetes formáját. A csomópontokat kézműves módszerekkel alakítják ki, így a rönkök zsugorodás során egymásba roskadnak, így tökéletesen illeszkednek. Szóval nem fog a szél befújni a réseken keresztül… Amúgy a rönkházat, ha akarjuk, gyapjúval is lehet szigetelni.

Rönkházat építeni gyors. Hm, ez igen relatív mondat. Hiszen a rönkök levágása és lekezelése akár fél évbe is beletelhet. De ha már az anyag ott van a helyszínen, akkor tényleg sokkal hamarabb elkészül a ház, mint mondjuk egy vert vályogfal esetében. Hiszem a rönköket a kivágás helyén méretre vágják, és a telken már „csak” össze kell őket passzintani. Sok cég a telephelyen összerakja a házat szerkezetkészre, megszámozzák a rönköket, a helyszínre szállítják, és ott pikk-pakk felépítik. Ez szerkezetkészre megvan alig egy hét alatt, de a teljes építkezés 2-3 hónapig eltarthat.

Aki rönkházat rendel, annak ugyanis tudnia kell, hogy a szerkezetkész állapot csupán a falakat, a födém- és tetőszerkezetet jeleni. A burkolatok és a vezetékek nem tartoznak az alap-megrendelésbe, ez már a kulcsrakész helyzet. A látszólag alacsonynak tűnő négyzetméter árak így eléggé csalókák lehetnek…

Sokféle típustervből lehet választani, de egyes céges egyéni igényeket is kielégítenek. Vannak olyan cégek, akik az építkezésnél még a holdfázisokat és őseink hagyományait is figyelembe veszik!

Akik rönkházban élnek, azok szerint ez nem pusztán egy ház, ez egy életforma, egy életstílus is. Igaz, ami igaz, jó érzés lehet, ha az embert csupa fa veszi körül! Az az illat, azok a színek… mintha egy erdőben laknánk…

Réka

(www.ronkhazak.com)