2015. július 3., péntek

Kard és kasza - a Yin félteke Yang szeme



Wass Albert regénye a saját családjának regényszerűen feldolgozott történetén keresztül mutatja be Erdély ezeréves történelmét – amelyben a szerző szerint nem Trianon, hanem inkább a kommunista hatalomátvétel okozta a nagyobb pusztítást. A könyv történelmi vonulata mellett azonban a kard és kasza motívum a fő mondanivaló. Mint írja: „Hont foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával.”

Mind a kard, mind a kasza a férfiminőséget szimbolizálja: a kard a harcosét, a kasza a munkásét. A harcos harcolhat a saját földjén, védelmezheti azt, és harcolhat más földjén, támadhatja azt. Támadó hódításaink ideje azonban – lényegében az augsburgi vereséggel – immár bő ezredéve lejárt. A védekezésre ugyan sok lehetőségünk volt, de sokszor vesztettünk is – legutóbb talán száz éve… vagy csak hetven? A kard az idők sorána fizikai szerepét igen, de a szimbolikus erejét mégsem vesztette el. A fizikai erőszakot pedig a férfias eszköztárban a ravaszabb módszerek váltották fel: másféle fegyverek, kamat-pénzszivattyú, politikai tőkeelemek és mások.
A kasza szerepe mégis változatlan maradt. Azé a föld, aki megműveli, a kasza pedig ennek fontos eszköze. Akkor is, ha manapság a gabonát kombinált arató-cséplő gépek aratják, ha a füvet traktoros vagy motoros kaszával, fűnyíróval nyírják, a kasza lendítése és a vele való bánásmód a férfi minőség olyan mély rétegeit mozdítja meg, hogy célszerű lenne minden legényember kezébe kaszanyelet adni…
Korona és kard

A magyar történelemből közismert a korona és a kard választása… Vazul fia, I. Endre király ugyanis öccsét, Bélát ilyen választás elé állította. Béla a kardot választotta, de mikor kiderült a választás csalárdsága (ha a koronát választja, akkor a rejtőzködő bérgyilkosok azonnal megölik), a választott kard útján megszerezte a koronát is. A korona és a kard – a szakrális és a harcos királyság viszonya nem első a történelemben. Efféle viszony volt a hun Buda és Attila király között is. A testvérgyilkosság nem bizonyítható: sőt, egyes hagyományok éppen az ellenkezőjéről szólnak. Akárhogy is történt, Buda király neve fővárosunk nyugati felén túl még több helyen is megjelenik. Csángóföld Klézse településének Buda településrészén túl  a Székelyudvarhely környéki Budvárhegycsúcs és mondabéli vár is a hun szakrális uralkodóról kapta a nevét. Székely oknyomozók szerint Budvára férfi minőség, míg a vele átellenben található Csicseri tető a női minőség (csics-erő) megtestesítője.
Önelfogyasztók és megőrzők

A kard és a kasza kettősségéhez hasonlít az Elvevők és Meghagyók viszonya Daniel Quinn Izmael c. regényéből. Az Elvevők azok, akik technológiaváltással, újabb érintetlen területek (nem feltétlenül csakis fizikai földterületek) bekebelezésével és kizsákmányolásával biztosítják létüket, míg a Meghagyók a környezetükből csupán annyit vesznek el, amennyit az maga is ad, és az igényeiket is ehhez igazítják. A Meghagyók szerint a világ önmagáért való érték, amibe az Emberiség belesimulhat, hozzá alkalmazkodhat, de ennél több mozgástere nincs. Az Elvevők filozófiája szerint a világot az emberért teremtették. Az első Elvevő (akit egy másik fordítás szerint Önelfogyasztónak is nevezhetünk) maga Káin volt, aki a korai pásztor hagyományokkal felhagyva, a föld kizsigerelésével (intenzív mezőgazdálkodással) próbálkozott több élelmiszerhez jutni, (és a végén meg is ölte Ábelt, állattenyésztő testvérét)…
A Megőrzők és az Elvevők viszonyát a keleti yin-yang elméletben is megfigyelhetjük, ahol ez immár férfi-női párhuzamot is jelez. A Yin női minősége a megőrző gondolkodás, az intuíció, a Yang férfi gondolkodásmódja pedig a teremtő gondolkodást jelképezi, amely utóbbi viszont magában hordozza a rombolást is.
Férfi és női energiák

Ezzel el is értünk a férfi és a női energiák kérdésköréhez, amit azonban nagyon nem könnyű a karddal és a kaszával párhuzamba állítani. A férfi energia a tűzé, a Napistené. A női energia: a Vízé, a Holdé, Boldogasszonyé, Babba Máriáé. A különbség szemléletes és érzékletes, mégsem állítható egyik sem előtérbe a másik nélkül. A víz egyrészt életadó, de túláradó és fullasztó, gyilkos is lehet. A tűz, a Nap az élet legvégső forrása, de túl közelről elviselhetetlen, mert lángra lobbantja az értékeket, és felperzseli a földeket. A vizet medrében kell tartanunk ahhoz, hogy az Életet szolgálja, és jó úszóként uralnunk kell, a felszínen kell tudnunk maradni ahhoz, hogy ne halálos ágyunk legyen.
Hasonló a Szent-Iván éji tűzugrás egyik üzenete is: a tüzet megzabolázva, a tűzhelyen szeretjük, a női minőségnek pedig uralnia kell, bánni vele, megtartani, megőrizni, táplálni a lángot a kályha belsejében, méghozzá lehetőleg nem nagy energiával, hanem csak könnyedén. Olyan könnyen, mint ahogy a tüzet – vagy inkább parazsat a nyár legrövidebb estéjén átugorhatjuk. Olyan elővigyázatossággal, ahogy még a tűző parázs is könnyen beleharaphat a libbenő szoknyába, vagy a hajfonatba. A víz vigyáz saját magára is… a tüzet viszont folyamatosan táplálni kell.

Kard és kasza

Hol van hát a helye egy férfirovatnak a harmadikévezredelőkomposztmodern magyar társadalmának egy internetes női magazinjában?
Azt hiszem, nem a csatába induló, legfeljebb a birtokát megvédő férfieszményt kell terjesztenünk. A teremtő energiát, a kezdeményező erőt, a kreativitást és a határozottságot igen… a rombolást, a harcot, a felesleges erőfitogtatást viszont nem engedhetjük meg magunknak. Mint a közismert facebookosmém is mondja: „…nincs szükség több sikeres emberre. Nagyobb szükség van béketeremtő, gyógyító, helyreállító, mesélő és szerető emberekre…”
Másrészt világunkban a hagyományos társadalmi modellek feltöredeztek, a nemi szerepek felcserélődtek. Férfiak, édesapák mosogatnak, mosnak-vasalnak, cumiztatnak, gyereket nevelnek, miközben a nők és édesanyák a csatában járnak, és – az időközben megváltozott eszközrendszernek megfelelően –üzletasszonyként, ügyvédként, mérnökként, orvosként – vagy akár egyszerű mosogatólányként – kint képviselik a családot, és kint szedik össze a betevőt, vagy a betevő pénzbeli egyenértékét. Úgy vélem, a nemi szerepek efféle összekeveredése a fizikai síkon nem állítható vissza:nem mi változtunk meg, hanem egészen egyszerűen az Élet, a Világ változott meg a lábunk alatt.



Ha újszülött internetes magazinunk a női oldal képviseletét és bemutatását tekinti feladatának, az teljesen rendben van. Eközben azonban nem veszítheti szem elől a változó szerepköröket sem: ha nem ír a női felsővezetők, ügyvédek, tudósok, professzor-asszonyok lelkéről, gondjairól is, akkor bizonnyal nem teljesítheti feladatát. Ugyanígy, ha valamilyen módon és mértékben nem vonzza be, nem mutatja be a férfi energiákat is, akkor viszonyítási pont nélkül marad – mert a nőiséget csakis a férfi viszonylatában lehet elhelyezni (és persze fordítva is). Ez a Kard és kasza rovat jelentősége: ő a viszonyítási pont a női minőség tengerében, ő a Yin mezőjében megjelenő férfi karika, a Yin mező Yang szeme.
Imre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése