Természetes szépségápolás

A legjobb szépítőszer a nap, a víz, a levegő és a természet adta növények. A szépség amúgy is belülről fakad.

Réka írása:

Közhelynek hangzik, de a valódi szépség tényleg belülről fakad. Ha mosolyog az ember, akkor lehet bármily ráncos is, nagyon szépnek látják mások kívülről. Míg ha valaki nyúzott és kedvetlen, a tükörsima arca se fog ragyogni. Elég megvizsgálni a különböző magazinok „szépségideáljait”, alig lehet olyat találni köztük, akiről az jön le, hogy odabent is minden rendben van. A szépségápolásról, azaz a külsőségekről szól ez a cikk, de fontos, hogy az első lépés kezdődjön a lelkünk ápolásával.

Újabb közhely, hogy fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Persze amin lehet természetes módon javítani, megtehetjük, de alapvető adottságokon nem lehet változtatni. A magasságunk, az arcformánk, mellünk, orrunk alakja, bőrünk típusa mind olyan, amivel együtt kell, kellene élnünk. 

A nő persze mindig mást akar, mint amit a természet neki adott: sima haj helyett hullámokat, fekete helyett szőkeséget, pici cicik helyett nagy kebleket. Mondhatják erre, hogy ma már ott a mellplasztika, az ajakfeltöltés, a szolárium, a lézeres és ki tudja még milyen testkezelések. Én azért azt vallom, hogy abból hozzuk ki a legtöbbet, amit a Jósitentől kaptunk.

A napi tisztálkodáshoz a mindenféle kence helyett legfontosabb a tiszta víz, hozzá pedig jó minőségű házi szappan. Léteznek biológiailag lebomló folyékony szappanok is, de én imádom ezeket a mindenféle gyógynövényes, színes, illóolajas szappanokat.

 A reggeli hideg vizes mosdás jó ébresztő (kávé helyett ajánlom!), ráadásul a ráncokat, éjszakai gyűrődéseket is kisimítja. A kádba belemerülés pedig nemcsak a kosz leáztatásáról inkább a lelki feltöltődésről szól. Félhomály, mécses, füstölő, illóolaj, rózsaszirmok…

A törölközés a szárítkozáson kívül masszírozó-élményt is nyújt, ez a természetes bőrradír, nem a bolti készítmények. A felső hámréteg megújul, bőrünk rugalmas marad, vérkeringésünk felpezsdül. Persze kényeztethetjük magunkat különböző házi masszázs-eszközökkel, de a legjobb, ha megkérjük a párunkat, hogy gyúrjon át minket…

A rengeteg dezodor, stift, spray közül alig lehet választani. Szerintem nem is kell, hisz a kellemetlen testszag ellen inkább tisztálkodjunk rendszeresen, váltsuk gyakran a fehérneműt, és használjunk jó illatú szappant. Kapható olyan természetes kristály, ami a nedves bőrre kenve megakadályozza az izzadást. A jó illatot pedig ne méregdrága parfümmel meg kölnivel, hanem illóolajokkal érjük el (pl. ilang-ilang, jázmin, aloe, rózsa).. .

A fogkrémek tele vannak méreggel. Sokkal fontosabb az alapos csiszatolás, mint a kilónyi fluoriddal telenyomott fogkrém. Ebből is van természetes változat, nem kell a bolti drága, ajánlom pl. a Helgárium készítményeit. Kellemetlen szájszag ellen mentával vagy szegfűszeggel való öblögetés ajánlott – szájvíz helyett. A kicserepesedett szájra se muszáj Labellot kenni, megteszi a shea vaj is.

Ha nem akarunk reggelre boszi-frizurát, éjjelre fonjuk be a hajunkat, ahogy dédanyáink tették. Reggel pedig bontsuk ki kefével, hogy hajunk fényes és selymes legyen. Szerintem a legtermészetesebb frizura a hosszú haj (férfiaknak is!). Kibontva a legszebb, összefogni a megszokott hajgumi helyett lehet fonással, vagy feltűzve csattal, kontyba, koszorúba… A legjobb persze a „mosd meg és hordd” fazon.  

Frizuránk legyen összhangban a hajunk minőségével és az arcformánkkal. A lépcsőzetesre vágott haj például lazább benyomást kelt, a frufru pedig szélesíti az arcot. Régen mennyire menő volt a dauer, ma meg a természetes hullámokat is egyenesre vasalják. Pedig legjobb volna elfogadni a szög-egyenes vagy a gyapjas tincseinket. A töredezett hajvéget vágjuk le félévente-évente.

Hetente egyszer bőven elég hajat mosni, az ennél gyakoribb mosást a kozmetikai cégek találták ki, hogy vegyük a sampont, mint a cukrot. Ebből is van környezetbarát, mézes, kamillás, körömvirágos csodák… Legjobb enyhén hígítva alkalmazni, és persze nem kell kétszer rákenni, ez is reklámfogás. Semmiféle balzsamra meg kencére nincs szükség, legfeljebb lágy esővízre.

Szerintem a hajszárítót elég felesleges találmány. Nyáron a napon, télen a kályha mellett száradhat meg a haj, áram használata nélkül. Energiatakarékos és egészséges is: nem roncsolódnak a hajszálak a forró levegőtől.

Következzenek csodaszerek mű-samponok helyett. Zsíros haj: búzakorpa, gyakori hajmosás; Száraz haj: tojássárgája, olaj, ritkább hajmosás; Fénytelen haj: kamillatea, ecet; Korpásodás: nap, gyakori mosás.

Ha valaki mindenáron festetni akarja a haját, használjon hennát. Igaz drágább és nem ad annyira intenzív színt, de legalább nem tesz kárt a hajban. Melírozás helyett menjünk a napra, az majd csíkokban kiszívja a hajunk színét.

Napi manikűr, reszelgetés, lakkozgatás, pláne műköröm számomra elképzelhetetlen. Azt nem mondom, hogy tövig vágjuk-rágjuk őket, de elé csak a jó ízlés határáig megnöveszteni karmainkat. A lakktól eléggé besárgul a köröm, és könnyebben is töredezik. Persze az erős körmöknek a megfelelő vitamin-bevétel az alapja.

A szeplőket sokan bőrhibának tekintik, szerintem kifejezetten jól tudnak állni. Nekem főleg az orromon és körülötte jönnek elő a nyári időszakban, de én megkedveltem őket. Aki nem barátkozott meg velük, kenjen rájuk citromlevet.

Arcbőrünket rugalmassá a váltott hideg-melegvizes mosdás teheti. Csak natúr krémet használjunk (kókuszzsír, sheavaj), abból is elég egy leheletnyi.

Ismét jöjjenek a csodaszerek, különösen a különböző pakolások, mindent a konyhából! Száraz bőr: hideg víz, étolaj, teavaj, nyers tej, élesztő, répa, barack, tojássárgája; Zsíros bőr: meleg víz, szappan, levegő, nap, uborka, élesztő, paradicsom, tojásfehérje; Gyümölcsökből készülhet vitaminos pakolás, ezek a tág pórusokat is összehúzzák, az ecetes lemosás pedig frissíti az arcbőrt.

Különböző gyógynövények forrázata langyos borogatás formájában felüdíti bőrünket. A széltől-hidegtől kicsípett bőrt gőzölés gyógyítja. A pattanásokat is gőzöléssel (kamillás) puhíthatjuk fel.

Fáradt szemre gyógyír a kamillás vagy szemvidító-füves borogatás, és az uborka-pakolás. Kivörösödött-kiszáradt kézre meg citrom- vagy uborka-lé.

A füllukasztás vajon természetes dolog? Hisz sok bennszülött is alkalmazza rituálisan. Ellenrévként viszont azt hozzák fel, hogy ezzel akár fontos reflexpontokat is átszúrhatunk. Újszülöttek füllukasztását semmiképp nem ajánlanám, ráérnek ezzel nagylány-korukban is. A gyulladások miatt az orvosi fém, vagy a tiszta ezüst-arany ajánlott, és ezeket is alkalmanként ki kell venni, s a fülbevalókat is meg a lyukak környékét is letisztítani.

A melltartó kérdése szerintem örök vita – szerintem a nagy, súlyos melleknek van csak szüksége a napi szint alátámasztásra. Sporthoz mindenképp ajánlom őket, és persze áttetszőbb ruhadarabok alá is, de mindenképp csak a pamutból készült, rugalmas darabokat. A merevítő és a push-up csöppet se természetes…

A nyári mezítlábas séta (fűben, homokban, vízben) kellemes, és jót tesz a talpnak, bokának. A sarkakat kiáztatással, habköves dörzsöléssel, majd jó alapos krémezéssel ápolhatjuk. Bedagadt lábon segít a szódabikarbónás lábfürdő vagy ecetes borogatás. Izzadós a lábunk? Nyitott szandál, gyakori lábmosás, többszöri zokni-váltás a megoldás, nem a spray! 

A cipő sarka-talpa alacsony legyen, orra pedig kerek. A tűsarkú körömcipők, azon kívül, hogy szerintem baromira kényelmetlenek, bütykösödést, tyúkszemet, vízhólyagot, a lábujjak eldeformálódását eredményezik.

A napon tartózkodás fontos a D-vitamin beépülése miatt. Azt a tanácsot érdemes megfogadni, hogy a déli órákban ne legyünk szabad ég alatt, inkább lombárnyékban. A reggeli vagy délutáni napfény is szépen barnít, viszont nem fogunk leégni és bőrrákot kapni. Fokozatosan napozzunk, nem kell egy nap alatt csoki-barnára sülni, abból úgyis rákvörös szín lesz inkább, majd foltos hámlás. Ha már megtörtént a baj, kenjünk bőrünkre tejfölt vagy tojásfehérjét. A fejre érdemes kendőt vagy szalmakalapot tenni. A szoláriumról egy szót se: mesterséges, drága és ráncosítja a bőrt.

A szőrtelenítés vajon természetes? Azért ma már a többség erősen megütközik egy szőrös lábú vagy hónaljú nő láttán, bár akinek ez tetszik, hajrá!

Én azért azt mondom, a környezetromboló és egészségre is ártalmas krémek meg gyanta, vagy az árammal működő epilátor helyett akkor már inkább húzzuk le azokat a szőröket borotvával (nehogy kidobjuk őket egy-két használat után, csak akkor, ha már elkopnak és húzzák a szőrt), vagy csipkedjük ki csipesszel. Napi pár perc az egész, és nem kell a puhításhoz speciális hab, megfelel egy normál szappan is.

Jöjjön hát a smink, a természetes szépségápolás nagy mumusa. Mert hát mit jelent a smink? Elkendőzni, elrejteni. Természetes az, ha elfedjük önmagunkat? Más arcunkat mutatjuk meg a világnak, amilyenek valójában vagyunk, azaz nem fogadjuk el magunkat olyannak, amilyennek teremtődtünk.

Azt nem mondom, hogy zéró smink, hisz alkalmanként én is kihúzom feketével a szememet, picit hangsúlyozom a pilláimat, és néha még rúzst is használok. De a mindennapos, erős sminkelés kifejezetten káros a bőrnek. Ráadásul ez egy ördögi kör: sok arcfesték, hozzájuk pedig jönnek az arclemosók, ápoló krémek.

Népi pirosító trükk: csipkedjük meg az arcunkat, fogunkkal picit kaparjuk meg az ajkunkat – garantált a szép szín. Belefér azért az is, hogy az ember néha eljátsszon színekkel-formákkal. Mi az, ami a színeinkkel harmonizál, hogyan hangsúlyozhatjuk szép vonásainkat? Szőkéknek a halványabb barackszín, rózsaszín, vöröseknek rozsdaszín, barnáknak tűzpiros, feketéknek bordós árnyalatok passzolnak. A púder nagyon szárít, a sok fekete tustól és vastag réteg alapozótól garantáltak a ráncok.

Szerintem a legjobb szépítőszer a nap, a víz, a levegő és a természet adta növények. Na meg a belső boldogság!

Réka