Fogy az energia!

Emlékeztek? Volt régen egy ilyen, takarékosságra buzdító reklám a tévében: ”Jöjjön valaki, fogy az energia, jöjjön valaki, szökik a pénz!”Az energiatakarékossággal tehát egyrészt pénzt spórolunk meg, de én főként azért döntöttem emellett, hogy óvjam a Földünket.

Hiszen a környezetvédelem másik megnyilvánulási területe (a tegnapi környezettudatos cikkemre utalok most, ahol a hulladékról írtam), az energia-felhasználás és a károsanyag-kibocsájtás.

Én fával fűtök már jó ideje, kb. tíz éve. Szerintem ez a legolcsóbb, legenergiatakarékosabb, és leginkább környezetbarát megoldás. Sokan erre úgy reagálnak, hogy „szegény fa, ezzel meg az erdőket pusztítjuk.” Azt ugye tudjátok, hogy az általatok felhasznált áram nagy része is úgy keletkezik, hogy ehhez fát égetnek el? Mikor Széplakon éltünk, döbbenten láttuk, hogy irtották ki az erdőt (elvileg tájvédelmi körzet volt…), és kamion-számra vitték a kivágott fákat a pécsi hőerőműbe, biomassza néven. 

Ha viszont az ember normális méretű házban lakik, ami jól van szigetelve, akkor emberi mértékben használ tűzifát. Aminek nagy részét nem is kell megvásárolni, hiszen a viharban letöredezett gallyakat össze lehet gyűjteni gyújtósnak, sőt, nagyobb ágakat is le szokott szakítani az erős szél, azokat felaprítva is tűzifához juthatunk.

Fontos, hogy jó minőségű fát vegyünk; ezen nem szabad spórolni! Jártunk már nem egyszer úgy, hogy átráztak minket, megbízhatatlan forrásból szereztük be, vagy túl későn, már az ősz legvégén, épphogy a fűtésszezon kezdetének határán, és nagyon vizeset sikeredett venni. Ami ugye feleannyi ideig tart ki, nehezebben gyullad be, ráadásul jól be is füstöl. Mi amúgy 33 centisre vágott (ekkora ér a mostani sparheltbe) akácot v. vegyeset szoktunk venni, azt már „csak” hasogatni kell. „Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni...” Örüljünk inkább, hogy van mit! Amikor jurtában éltünk, négy köbmétert használtunk el egy szezon alatt, a tavalyi fogyasztásunk hat köbméter volt. Azt hiszem, ez elég környezet- és pénztárcabarát megoldás. A kémény kitisztítása, karbantartása alapfeladat!

Emellett a kályha nagyon szép is tud lenni, sokat közülük a volt férjem épített. Létezik búbos kemence, tömegkályha, vaskályha, cserépkályha, rakétakályha… Hatalmas a választék, mindnek vannak előnyei-hátrányai: tűztér nagysága, felfűtés ideje, meleg megtartása, helyigény a házban, kényelmes padkák…

Ha az ember spórolni akar az energiával, meg kell szoknia egy jóval alacsonyabb hőmérsékletet. Anyukám lakótelepi lakásában 24-26 fok van - mekkora pazarlás ez! Rossz az egészségnek is, drága (fizetheti nyáron is a készenléti díjat), és csak az utcát fűti a fölös energiával. Szerintem a lakótérben tökéletesen elég a 18 fok is, a gyerekek úgyis rohangálnak egész nap. Aki fázósabb vagy ülő tevékenységet végez, kucorodjon a kemence-sutba. A hálószoba meg simán lehet 16 fokos, éjjel úgyis betakarva alszunk. A fürdőbe azért jó a 20 fok, ide jöhet egy kicsi, viszont gyorsan felfűthető kályha. Előszobába, kamrába elég a 14 fok is – minek fűteni a befőtteket vagy a cipőket?

Mindig alaposan szellőztessünk, jó időben folyamatosan engedjük be a friss levegőt, de hidegben elengedhetetlen a légcsere, reggel-este. Főzés-sütés után az ételszagot söpörjük ki kereszthuzattal. A friss levegőt könnyebb felfűteni is.

A vályogfalak, rönkfalak, szalmabála-falak télen benn tartják a meleget, nyáron pedig kellemesen hűs hőfokot biztosítanak. Fontos a jó szigetelés: alulról a pince, a minőségi nyílászárók, a szalmatömítés, a sártapasztás…

A csikótűzhely, sparhelt vagy teatűzhely nagyon praktikus találmány. Egyszerre fűt, süt, főz. Van beépített sütőrésze és nagy főzőlapja is. A platnin lepényt süthetünk, illetve mosdó- vagy mosogatóvizet melegíthetünk rajta. Tavasszal-ősszel fontos, hogy a háztartási tevékenységeket és a fűtést összehangoljuk. Ha csak napi egyszer gyújtunk be, mert már nincs annyira dermesztő hideg, igyekezzünk ez alatt megfőzni az aznapi ebédet, és felmelegíteni a vizünket is. A „spari” felett lehet ruhákat szárítani és gyümölcsöt aszalni is.

Nyárra jó, ha van egy kinti főzőhelyünk, azaz „nyári konyha”. Ez lehet különálló helyiség, vagy berendezhetjük a teraszon, tágasabb tornácon. Ide akár az egész konyhát kiköltöztethetjük, mosogatóval (lavórok), vízmelegítő-üsttel. Praktikus egy kinti kemence megépítése is, a kenyereket mi télen-nyáron ilyenben sütöttük. Így nem sülünk meg a házban, és házimunka közben is élvezhetjük a kert, a táj szépségét.

Létezik még rengeteg környezetbarát fűtési mód (napkollektor, passzív ház, geotermikus energia felhasználása); ajánlom, olvassatok ezeknek utána, ha házat terveztek, és ne automatikusan cirkó-gázban gondolkozzatok.

A következő „alternatív energiás” részben a vízzel és az árammal való takarékoskodásról fogok írni.

(fotók: Réka)

Réka