Madáretetés

Fontos, hogy a következő nemzedéket is a madarak védelmére, gondozására neveljük.

Réka írása:

Eljött a november, és bár mostanság napsütéses, a hónaphoz képest enyhe napjaink vannak, azért már éjjelre talaj-menti fagyok is előfordulnak, és harmat helyet dér borítja a füvet. 

Nemsokára lehullik a sok színes falevél, és elérkezik a fagyos-havas tél.

Múltkor a kertünkben élő állatokról írtam, most pedig az ő téli életükről és gondozásukról lesz szó. A gyík-béka iszapba, föld alá bújik, a sün téli álmot alszik, a gólya-fecske délre költözik.

Itt maradnak viszont, és a téli hidegben itt is fagyoskodnak kedves madaraink, a cinke, a harkály, a vörösbegy, a feketerigó, az őszapó, az ökörszem, a királyka, és társaik.

Most még örömünket leljük bennük, ahogyan az ablak előtti bokor körül röpdösnek és csipkedik a csipkebogyót, de nemsokára nem lesz számukra eleség. Ha azt akarjuk, hogy átvészeljék a kemény telet, és jövőre is az ő csicsergésükre ébredjünk, itt az ideje előkészülni a téli etetésükre.

Nemcsak a hazánkban itt maradt fajok, de az északról hozzánk „melegedni” jövő madarak is örülnek, ha elemózsiával látjuk el őket. Igazából annyira nagyon kemény nem szokott lenni az idő, hogy ne tudnák maguktól átvészelni a telet, de biztosan meghálálják majd a gondoskodást, hogy etetésükkel biztonságot nyújtunk számukra.

Az etetési időszak az első fagyok beköszöntétől, azaz november elejétől ezek megszűnéséig, azaz körülbelül március végéig tart.

Ha aszályos volt a nyár, mint például idén is, már korábban is elkezdhetjük egy-egy marék mag kiszórásával, illetve felszúrhatunk néhány almát az ágakra. Fontos, hogy ha elkezdtük az etetést, akkor folyamatosan is végezzük. Ha már egyszer adtunk nekik eleséget, akkor ők azt a továbbiakban is várják, számítanak rá, és akár évről-évre visszatérnek hozzánk. Ezeknek a piciny madaraknak a teste a mínuszokban csak arra képes, hogy épphogy túléljenek. Ha néhány napig elfelejtjük az etetést, ez akár végzetes is lehet számunkra! Az viszont fontos, hogy a költési időszakban már hagyjuk abba az etetést!

Alapvetően növényi magvakat, állati zsiradékokat és almát adhatunk nekik.

A legfontosabb magvak a napraforgómag (figyelem: nem sózva, nem pirítva!) és a köles. Állatkereskedésekben kész magkeverékeket, vagy akár komplett madárgolyókat is vásárolhatunk. Emellett imádják a diót, mogyorót, pisztáciát is.

Az állati zsiradékok közül a szalonna, a faggyú, esetleg lágy sajt biztosíthatja számukra a tápanyagot.

Bármily furcsa, akár főtt rizst, főtt tésztát, főtt zöldségeket is kitehetünk nekik. Viszont kenyeret, morzsákat tilos! Ezek erjedhetnek, gyulladásokat, akár halált is okozhatnak.

Vannak olyan madarak, akik jobb szeretnek a földről csipegetni (rigó, vörösbegy), másoknak az ágak között esik jobban a táplálék (királyka, őszapó).

Az etetés legegyszerűbb módja, ha a talajra szórjuk ki a magot. Fölé valamiből építhetünk egy féltetőt, de az is elég, ha rendszeresen eltakarítjuk róla a havat.

A kétcsillagos megoldás az, ha tálcán kínáljuk nekik az eleséget. A tálca lehet faláda vagy virágalátét, esetleg tényleges konyhai tálca. A lényeg, hogy fúrjuk rá lyukakat, hogy az esővíz vagy hólé lefolyhasson róla.

A háromcsillagos lehetőség a függő etető. Ágakra, oszlopokra, tornác-gerendára függesztve, vagy akár külön erre a célra tervezett állványra téve.

A panellakások környékének madarai négycsillagos ellátásban részesülhetnek az ablakpárkányra kitett etetőkben.

Az ötcsillagos megoldás az önetető. Egyszerre nagy mennyiségű táplálékot kitehetünk ide, és az adagolja a madaraknak az eleséget.

Érdemes a madáretetőket hetente kisöpörni és eltávolítani felgyülemlett a maghéjat. A maghéj-hulladékot szórjuk a bokrok alá vagy a komposztálóra. A komposztálók amúgy a legtermészetesebb madáretetők. Kis szárnyas barátaink imádnak az ide kihelyezett növényi hulladékban guberálni.

Madáretető rendkívül változatos anyagokból készülhet: fa (léc, deszka, ág, kéreg), parafa-dugó, porcelán, kerámia, műanyag, petpalack, nád, hálórács, fém, üveg, filc, papírdoboz…

Jó madáretető lehet akár egy kiszolgált lábbeli, régi teáscsésze vagy egy legó-ház is.

Lehet fonott, rácsos vagy átlátszó is.

A természet kincseiből is tökéletes hely készülhet a téli madáreleség számára, pl. kókuszdió, sütötök-héj, lopótök…

Díszítésükhöz felhasználhatunk szinte bármit: kilincset, evőeszközöket, szalvéta-rátétet…

Mint a képekből kiderül, a madáretetőknek is van divatja. Lehet a stílusa country, szecessziós, bauhaus…

Egyes gazdák arra is figyelnek, hogy a madáretető stílusban harmonizáljon a lakóházzal, sőt, bizonyos madáretetők komplett házakat formáznak meg.

A madáretetőt kiegészíthetjük itatóval, odúval éjszakázó-kassal, vagy tálcás porfürdővel is.

A boltokban már rendkívül széles választékát találjuk előre gyártott madáretetőknek, de talán jobb, és ha gyermekeink is vannak, szívünknek mindenképp kedvesebb a magunk által barkácsolt madáretető.

A madáretető jelenléte a ház közelében nemcsak arra jó, hogy ne haljanak éhen a madarak. A madáretetőt érdemes úgy elhelyezni, hogy az ablakból ráláthassunk. Ilyenkor tudunk gyönyörködni a madárkákban, és könnyebben fotózhatóak. 

Ezáltal mi és gyermekeink is megfigyelhetjük őket, mintegy élő élővilág-órát tartva. Fontos, hogy a következő nemzedéket is a madarak védelmére, gondozására neveljük.

Réka

(A cikkhez sok információt a Madártani Intézet honlapjáról vettem: http://www.mme.hu/)