Linda írása:
2015. augusztus 07-08-09-én harmadik alkalommal
rendezték meg a Palóc Világtalálkozót. Az eseménynek a bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély
csodálatos parkja adott otthont.
A rendezvényen számos hagyományőrző programmal, palóc települések népdalköreinek bemutatkozásával, Palóc Íz-Lelő főzőversennyel, könyvbemutatókkal, érdekes előadásokkal és vásári forgataggal találkozhattak az érdeklődők.
A három nap alatt a látogatóknak lehetőségük volt kicsit közelebbről is megismerkedni a palócok sokszínűségével az esemény csodálatos helyszínén, az őshonos fákkal teli kastélyparkban, ahol a rekkenő hőség ellenére is minden növény gyönyörű zöldben pompázott.
Nézzünk meg néhány hasznos
információt erről a népcsoportról!
A palócok írásos említése a XVII.
század óta ismert , jelenleg a Kárpát-medence legnagyobb létszámú népcsoportjai
közé tartoznak.
Néprajzi tekintetben beszélhetünk
Palócföldről, mely Magyarország északi részén található. a történelmi Hont,
Nógrád, Heves, Borsod és Gömör megyék területén.
Ide
tartozik a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve
az Ipolyság is.
Az itt élő emberek máig büszkén
őrzik beszédmódjukban, hitvilágukban, öltözködésükben, gasztronómiájukban, népi
műveltségükben azt a sokszínű kultúrát, amit őseik rájuk hagytak.
Ami talán többeknek elsőre eszükbe
jut az iskolai tanulmányokból, az a jellegzetes palóc nyelvjárás. A
nyelvtudomány területi alapon jelenleg 10 nyelvjárástípust különít el, ebből az
északkeleti, vagyis palóc nyelvjárás külön csoportot foglal el. Szlovákiában és
Észak- Magyarországon beszélhetünk erről a nyelvjárási területről. Jellemzője,
hogy a köznyelvi „a” hangot rövid „á”-nak ejtik,
ugyanakkor a köznyelvi „á” hangot a palóc nyelvjárásban hosszan ejtik és a
„ó”-hoz közelít. Jellemző még, hogy kiejtésben megkülönbözteti a „ly” hangot a
„j”-től. Gazdag tájszókinccsel rendelkezik ez
a terület, főleg mezőgazdasági kifejezések tekintetében.
Palócföldön belül minden településnek sajátos
népviselete volt, így könnyen meg lehetett különböztetni csupán a ruha alapján
is, hogy ki melyik faluból származott. Jellegzetes
elem a nők esetében a hajviselet, a főkötő színe, díszítése, a szoknyák száma
és hosszúsága, az ingek, ingvállak hímzése, a kötény hosszúsága, színe és
formája, a fejkendők színe és mintája és megkötésének módja. A férfiak
ruházatánál árulkodó a kalap, az ingujj hímzése, a rojtos aljú gatya hossza és
bősége, vagy a lábbeli díszítése. Az öltözés nem csak a településről árulkodott,
hanem a viselője koráról, foglalkozásáról, vagyonosságáról, családi
állapotáról. Főbb díszítési módjuk a hímzés, amely a legalapvetőbb használati
textileken is megjelenik.
Nem mehetünk el szó nélkül a palóc ételek mellett sem,
hiszen számos ízletes és finom étel honos az északi régióban. Az ebéd
elmaradhatatlan részét képezte a leves, melyet változatos zöldségekből
készítettek. Kedvelt alapanyag többek közt a krumpli, ami több népszerű étel
alapja pl. ganca, tócsni, haluska, krumplilaska, Télen az asszonyok szívesen
készítették a különböző ízesítésű lepényeket, buktákat, kalácsokat, réteseket,
pogácsákat.
A török hódoltsági területen papi jelenlét hiányában maradt fent és bontakozott ki az egyházi közvetítés nélküli
közvetlen vallásos gyakorlat, a lakosság nagy része katolikus vallású. A palóc
falvakban máig élő, eleven vallásosságot találunk. Palócföldön voltak a
leglátogatottabb, még a középkorból eredő búcsújáró helyek pl. Mátraverebély-Szentkút, Hasznos, Máriabesnyő, Egerszalók, Eger. A
legtöbb helyen források is találhatók, melyekhez különböző (főleg
gyógyulásokról szóló) legendák is társulnak. Különösen jellemző a
vallásosságukra a Boldogasszony tisztelet és az évkör jeles napjairól való
megemlékezés.
Ma az egyik leghíresebb palóc
település Hollókő, mely 1987-től szerepel az UNESCO világörökség listáján, így
a külföldiek számára is igen ismert helyszín. A falunka sikerült megőrizni a
17-18. században kialakított falu tradicionális építészetét és a 20. század
elején még létező falusi élet eredeti, valódi színhelyét.
A palóc népcsoport számos értékes
hagyományt őriz, ezért is dicséretes, hogy vannak, akik most már évről évre
azon fáradoznak, hogy létrejöhessen egy rendezvény, amely kicsit jobban
bemutatja azt, hogy milyen sokszínűek is vagyunk mi magyarok.
Akik kedvet kaptak,
hogy megelevenítsék a palóc hagyományt, bátran olvassák el Mikszáth Kálmán A jó
palócok című novelláskötetét, vagy kiránduljanak egyet Palócföldön, ami sok
szép látnivalót kínál ősszel is.
Linda
(fotók: Linda)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése