2015. augusztus 3., hétfő

Természetes vadkertek kontra modern kertek

Réka írása:


Furcsállva nézem a mai kor divatját. Az emberek megvesznek egy telket, aminek megvannak a maga természetes adottságai, lejtése, növényzete, állatvilága.  A modern ember fogja magát, és ledózerol mindent szintbe, a kikotort földet drága pénzért elszállíttatja, majd szép gondosan kiirt rajta szinte mindent, ami élő. Gyökerestül ki a gyümölcsfákat, a bokrokat, le a virágokat, csak hogy meglegyen a szép zöld gyep.

Bizony, a ma divatos kert úgy néz ki, hogy van egy hatalmas, egysíkú zöldfelület, sokszor boltban vásárolt gyeptéglából, melyet legalább hetente nyírnak. Sokadmagammal értetlenül állunk a fűnyírás-kényszer jelensége előtt. Egyrészt: miért? Miért kell egy ötcentis füvet hetente kétcentisre lenyírni? Másrészt: miért brummogóval? Az ember kiköltözik vidékre, azzal a vággyal, hogy itt csönd és nyugalom veszi majd körül. Hát egy nagy frászt! Valami mindig brummog. Traktorok, motoros fűrészek, fűnyírók, fűkaszák…
Bizonyára sokan láttátok azt a videót (a fb-on kering), amelyben egy kézi kaszás és egy motoros fűkaszás méri össze tudását.
https://www.youtube.com/watch?v=1RAWKl3y4to
Csöppet se meglepő az eredmény: a kézi kaszával sokkal gyorsabban és szebben lehet lekaszálni a füvet. Nem mellesleg olcsóbb, mert nem kell hozzá benzin, edzi a testet (nincs is vonzóbb egy erős, füvet kaszáló férfiembernél), ráadásul: csöndes!
A lenyírt fű szép zöld, ez igaz, de dögunalmas. Ha nem tüntettek volna el belőle mindent, lennének benne színek, változatos formák, illatok.


A modern kert tulajdonosa kissé ellentmondásosan cselekszik. A füvet lenyírva eltünteti a vadon növő virágokat, majd fáradtságos munkával (bár ezt gyakran fizetett kertész végzi), létrehoz egy kis virágoskertet vagy sziklakertet. Pénzért vett virágföldbe, mesterséges virágokkal, kertészeten vásárolt magokból, palántákból. Nem mondom, szépek a nárciszok, tulipánok, és dáliák, én is szeretem őket, de hát a természet adna helyettük, vagy legalábbis melléjük még sok ezernyi kincset!

Az én kertem egy kívülálló számára eléggé elvadult hatást kelt. Na, nem azért ilyen, mert lusta vagyok, bár tény, hogy egy természetes kert sokkal kevesebb munkával fenntartható. Hanem azért, mert egyszerűen nem akarom eltüntetni a természet csodáit: a sok vadvirágot, gyógynövényt.
A teljesség igénye nélkül: zsálya, pásztortáska, orbáncfű, cickafark, katáng, pitypang, menta, és még rengeteg más virág nyílik nyáron. Ezek egyrészt szépek, gyönyörködünk bennük odakinn, és mindig van az asztalunkon is egy szép csokornyi vadvirág (általában a kislányok szedik és állítják össze).


Másrészt nagy részük gyógyhatással bír. Az útifűből szirup készül torokfájásra, elrágicsálva sebeket gyógyít. A cickafark női bajokra, vérzéssel kapcsolatos problémákra jó. Az orbáncfű olajjal a szülésnél a gátat kenegetik.  Satöbbi. Bár azt vettem észre, hogy a tavaly leszedett, gondosan kiszárított, lemorzsolt, és befőttesüvegekbe eltett gyógynövényekből gyakorlatilag alig fogyott. Ugyanis az elmúlt év során senki se betegedett meg a családomban. Lehet, hogy ennek is a természet közelsége az oka?
Amit még elveszít az, aki lenyírja a füvet (kétcentisre), azok az illatok. Ültetek már kinn a kertben naplementekor, és szippantottatok mélyeket a levegőből? Akkor tudjátok, miről beszélek. Persze csak akkor, ha nem műkertetek van.
A kiirtott fák és bokrok helyére a modern kertbe a mai kor divatja, a tuja kerül. Ez az a növény, aminek semmi értelme. Sövénynek satnya, sokkal jobb erre a célra néhány sűrűn nőtt szederbokor. Állítom, ha az emberek szederrel és hasonló szúrós cserjékkel vennék körül a kertünket, még kerítés se kellene, ráadásul nyáron-ősszel lehetne szedni a finom bogyókat. A tuja ráadásul nem virágzik, gyümölcsöt nem ad, sőt, magasságánál fogva jelentős árnyékot sem.
Mennyivel szebb az, mikor már márciusban szirmot bont a mandula, áprilisban fehéren virágzik a meggy, a cseresznye, rózsaszínbe öltöznek a barackfák… Aztán meg lehet szedegetni a gyümölcsöt. Természetesen fára mászással. A műkertekben élő gyerekek azt se tudják, mi az, hogy fára mászni. Méregdrága mászókákat csináltatnak nekik a szüleik, mert hát próbáljon meg valaki felmászni egy tujára… Az enyémek az öreg diófák ágait szereti a legjobban. Alájuk a legnagyobb hőségben is ki lehet ülni beszélgetni, mert  a déli napot jótékonyan leárnyékolják.

A természetes növényzet eltűnésével sajnos az állatvilág is eltűnik egy kertből. Ha nincsenek virágok, hová szálljanak a méhek és a pillangók? Sokak ennek kifejezetten örülnek, mert senki se látja (érzi) szívesen a rovarokat. Észrevettem, hogy ha egy városi vagy műkertben élő ember látogat el hozzám, azt nagyon zavarják ezek a röpdöső-zümmögő lények. A legyeket én is rühellem, és a szúnyogok sem a kedvenceim. De azt észrevettem, hogy ha nem kapunk pánikrohamot mondjuk egy méhecskétől vagy darázstól, és nem kezdünk el veszetten kalimpálni, az sem fog minket bántani. 
Amit adunk, azt kapunk. Ha mi szeretettel állunk a természethez, ugyanezt fogjuk mi is visszakapni tőle. Jó volna véget vetni a műkertek uralmánál, és újra visszaállítani a természetes kertek rendjét.
Mindenkinek csodaszép virágos nyarat kívánok!
Réka

(fotók: Réka, Virág)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése